Programozás alapjai I.

BSc képzés

2010/2011: Szoftver labor házi feladat lekérdezése. (Csak az IIT oktatói által vezetett laborok részére!)

Tanácsok szövegek feldolgozásához.

Ezt a tárgyat a műszaki informatika szak és a villamosmérnöki szak hallgatói hallgatják az első félévben.
A tárgy alapozó tárgy, melynek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a programozás és a számítástechnika alapfogalmaival, valamint a számítógépes problémamegoldás alapvető módszereivel.

A félév során a hallgatók elsajátítanak egy strukturált, magas szintű programozási nyelvet, melynek alkalmazásával megismerkednek a különböző vezérlési- és adatszerkezetekkel, így például listákkal, fákkal, gráfokkal.

A tárgy oktatásának módszere:

• mérnök informatikus szakon: heti 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat és a tárgyhoz kapcsolódó heti 2 óra szoftver laboratórium I.
  A 2005/2006-as tanévtől a tárgy felelőse és előadója az Elektronikus Eszközök Tanszék. A tárgy hivatalos információi a http://www.eet.bme.hu/vieea100 címen érhetők el.
• villamosmérnöki szakon: heti 2 óra előadás, 1 óra gyakorlat és 1 óra laboratórium
  A 2005/2006-as tanévtől a tárgy felelőse és előadója a Híradástechnikai Tanszék. A tárgy hivatalos információi a http://www.hit.bme.hu/~vitez címen érhetők el.

Az informatika szakon 2003/2004-es tanévtől az első félévben a C nyelvet, a második félévben pedig a C++ nyelvet mutatjuk be. Ezt megelőzően az első félévben Pascal nyelvet tanítottunk, és a másodikban C-t. A C nyelv története az 1970-es évek elejéig nyúlik vissza. Azóta a nyelv több jelentős változáson ment keresztül. Az egyes változatok és azok elenevezését összefoglaló rövid cikk itt található. Ma a 80-as évek végén megszületett ANSI szabvány a legelterjettebb, de ennek is vannak kiegészítései. A legutolsó kiegészítés a C99 néven emlegetett szabvány, melyet a legtöbb mai fordító többé-kevésbé támogat. Ennek a szabványnak a legutolsó (2007-es) munkaváltozata ingyensen itt is elérhető. (3.7 MB)

A 2005/2006-as tanévtől csak a tárgy 2. félévében tartok előadásokat. Az első félévben labor és tantermi gyakorlatokat vezetek.

Ezen a lapon a mérnök informatikus szak gyakorlataihoz és laborjaihoz kapcsolódó anyagok, információk találhatók, melyek nagy részét a korábbi években tartott előadásanyagaimból készítettem 2005-ben. Az anyagok összeállításánál igyekeztem az előadások menetét követni, de előfordulnak eltérések a mindenkori előadástól. A tantermi gyakorlatok célja, hogy az előadásokon hallottakat elmélyítése.

Az alábbi táblázat a műszaki informatika szak gyakorlataihoz készített összefoglalókat tartalmazza.

Szövegek feldolgozásakor korántsem biztos, hogy csak ASCII karakterekre kell számítanunk. Az IBM pl. még ma is előszeretettel használja gépeiben az EBCDIC karakterkódolást, ahol a betűk távolsága nem mindig 1. Az amúgy ASCII kódrendszert használó környezetek a legkülönfélébb módón kódolják a magyar ékezetes karaktereket (pl. ISO8859-2, UTF-8, UTF-16 stb.). Ezért a valós programokba sohasem szabad beépíteni olyan konstansokat ami a karakterek kódolásától függ.
C-ben a karakterek osztályozására az isalpha, isdigit, is..... makrókat célszerű használni. Ezek az ékezetes karakterekre is jól működnek, ha a nyelvfüggő környezeti beállítások jók.
Ez a program az isalpha és az strcoll függvény használatát próbálja szemléltetni. Helyes locale beállításnál a rendezés is jó lesz.

Hasznos linkek a gyakorláshoz, házi feladatok megoldásához. Korábbi évek ZH és vizsgafeladatai, példaprogramok (első félév PASCAL, a második C volt).

A C nyelv szintaktikája igen szabad. Ez a szabadság a kezdők számára sok nehézséget okoz. A következő táblázatban bemutatok néhány formailag érdekesen felírt programot, melyek megértése korántsem egszerű, és nem is várjuk el hogy hasonlókat elemezzenek a ZH-kon. A példákat az International Obfuscated C Code Contest honlapról kölcsönöztem, melyek között számos program az eredeti K&R szintaxissal készült, és nem felel meg az ANSI szabványnak. Fordításukkor, elemzésükkor ezt figyelembe kell venni.